Már régóta nem csetelünk. Telefonon beszélünk meg mindent.
Azok a témák amikről régebben hajnali kettőig is képesek voltunk "beszélgetni" a neten, már megszelídültek.
Mintha csitult volna a hév, mellyel az első találkozáskor magához ölelt....Az egymás nélkül eltöltött hosszú idő kissé megtépázta az érzelmeket.
Ráadásul több mint egy hetes némaság is követte a hosszú nyarat.
Még csak ma utazott el, mégis este szokás szerint megnézem a mélboxot, pedig tudom, nincs levél. Még úton van, oda sem ért. Nem is fog írni, ezt megbeszéltük. Nem lehet túlfeszíteni a húrokat...
Marad az elmélkedés, vájkálás az elmúlt idő történéseiben. Annyira jó felidézni a számtalan szép napot, a kezdeteket. Hogyan is jutottunk el a kavicsdobálástól a H.C.-ig, s a mindent feledtető M.R.-ságig.
Hét év minden szépsége kerül hirtelen felszínre. A hiány felkavaró, mintha értelmetlenné válna a világ. ILYenkor érzem, hogy a sok bagatellnek vélt megnyilvánulás is mennyire fontos.
Hiányzik a szavakkal-simogatás, a déli telefoncsörgés, a virtuális érintés, a mindennel törődés.
Tudom hogy nem írhat, mégis naponta megnézem a postafiókomat. Vigasztal, még akkor is, ha nincs levél. Beleolvasok néhány régibe, és ez annyira jó ! Nézegetem a képeket amelyek tele vannak fülledt erotikával,sőt némelyik kimondottan a szexről szól !
Aztán rájövök, hiába a nélküle töltött hosszú idő, a "megtépázott érzelem" csak képzelgés. Az igazi, mély szeretet nem múlik el, bármennyi idő teli is el nélküle.
Az én szememben ő a mai napig különleges. Ez az eltelt hét év alatt mit sem változott. Figyelmes, törődő, vigasztaló, humoros, odaadó szerető.
Az utazás is késleltette a találkozást, de miattam is egyre messzebbre került a várva várt nap.
Végre "összefutunk" ! Elhárultak az akadályok, - főleg előlem - végre találtunk egy napot, amit magunknak szentelünk.
Ülök a kocsiban, látom ahogy közeledik, érzem ahogy gyorsul a pulzusom. A legtermészetesebb egyszerűséggel kopogtat az ablakon, mintha csak tegnap találkoztunk volna.
Megint Clooney-borostát visel....miattam !! Szeretem ! Szeretem ha így néz ki ! Szeretem mikor a borostás arcát befúrja a lábaim közé és izgatóan karistolja a combom belső felét.
Ma ismét a miénk a Vörös Szalon....Megkésett névnapi köszöntésre készülődve kerülnek elő a "kellékek" a táskából. Közben - abbahagyva a pakolást - az ágy végére ül, magához ölel.
- Hiányoztál Bicajka !
- Te is nekem ! Nagyon !
Öleljük, csókoljuk egymást, hiszen éveknek tűnő hosszú idő telt el, mióta találkoztunk.
Megnyugtató érezni őt, tudni, hogy visszakerültünk a rendes kerékvágásba, elmúlt a végtelennek tűnő nyár.
A boldog viszontlátás csókjai után előkerülnek a táskájából az ajándékok. Pedig megegyeztünk, hogy nem ajándékozunk...
Egy kis zacskó apró, színes cukor-gyöngyöt.
- Várjál csak !! - szólok meglepve, és én is kiveszek a táskámból egy kis zacskó színes tortadíszt !
Ez ám az 1H !!!! Jó sok nappal a találkozás előtt küldött egy képet melyen egy női száj volt látható színes cukor-gyöngyökkel befedve. Arról érdeklődött bevállalnék-e egy ilyen feldíszítést. Persze hogy igent mondtam, de ezzel el is halt a téma. Azt gondoltam el is feledkezett róla, meg akartam lepni. Sikerült ! De örültem, hogy így alakult a dolog. Mindketten készültünk egymásra...
- Megeszed most, vagy majd később ? - kérdezi, s máris csokoládétortát csomagol ki.
- Szerintem együk meg most, mert későbbre nagyon elolvad. Csokoládékrémet ken a számra jó vastagon.
- Na most hadd lássam, milyen is az a színes száj ! Kiönti a zacskók tartalmát, én meg "belemártom" számat, igyekezve, hogy minél több színes dísz maradjon rajta..
- Szép !! - mondja elégedetten, s kezdi lecsókolni, s én is nyaldosom a cukrokat. Addig folytatjuk, míg el nem fogy. Aztán vetkőztetni kezd, s ő is vetkőzik. Így sokkal könnyebb lesz elmajszolni a csokitortát. Szinte mindenhova került a krémből. A melleim, a combom, a fenekem, még a puncimra(ba) is. Az ő hasa, farka is csábítóan feketéllik a csokitól, mintha csak arra várna, hogy lenyaljam végre.
A melleimmel kezdi, s ahogy szopja,szinte én is érzem a csokoládé ízét. Istenien izgató érzés, a minél már csak az jobb, amikor én is nekilátok róla lenyalni az összes krémet. Különleges, semmihez nem hasonlítható, százszor (legalább:) izgatóbb, mint csoki nélkül. Bizsereg az egész testem, azt kívánom, soha ne érjen véget ez a csoda.
- Gyere, feküdj ide, kicsit lógj le, nehogy összecsokizd az ágyat ! - s már teríti is alám a törölközőt, hogy véletlenül se hagyjunk árulkodó nyomokat.
Széttárta a lábaimat, és kéjesen nyalta puncimról a csokit. A fejét fogva nyomtam még jobban magamhoz, mintha azt akarnám, faljon fel. Egyre beljebb hatolt, már nemcsak a nyelve, az ujjai is elfoglaltak, vad, érzéki táncot jártak bennem, mindkét nyílásomban, s én sem bírtam, izgattam a csiklómat. Már-már erőszakosan akartam élvezzek, nagyon kívántam a kielégülést. Hosszú hónapok óta éreztem végre a "mennybemenetelt". Nagyon hiányzott már az együttlét vele, a gyönyör, amit ő ad, amit vele élek át. Élvezem minden mozdulatát, minden érintését, a szavait, amiket a fülembe duruzsol, miközben baszunk.
Mondanom sem kellene; hatalmasat élveztem. Úgy tűnt, vége sem akar lenni a rángásoknak. Kimerülten, zihálva terültem el mellette. Átölelt, s éreztem, - bár ő még nem könnyebbült meg - épp olyan boldog mint én, épp úgy örül az én örömömnek is, mint a sajátjának.
- Bekapod béjb ?? - kérdezte kisvártatva.
Fölé hajoltam, számba vettem türelmes, ám annál vágyakozóbb férfitagját. Szoptam, simogattam a golyóit is. Nem kellett sok idő, máris tettre kész volt.
- Gyere, ülj bele ! - kért. Fölé térdeltem, magamba igazítottam, s ráereszkedtem. Úgy mozogtam, hogy a legmélyebbre tudjon belém hatolni. Néhány mozdulat, s már kér is.
- Fordulj meg béjb, hadd lássam a guszta seggedet !
Megtámaszkodtam a könyökömön, fenekemet megemeltem, hogy könnyebben belém hatolhasson. Egyetlen vad döféssel bennem terem. Az oldalamba kapaszkodva húz egyre mélyebben magára, A golyói minden lökésnél izgatóan a fenekemhez csapódnak. A csiklómat keresve magam alá nyúlok, néha a farkát is megérintem. Olyan érzésem van, mintha ma semmi nem lenne elég vad, semmi nem lenne elég. Magasra emelem a fenekemet hogy még mélyebbre tudjon hatolni. Nem érdekel, hogy néha fáj, ma még az is izgat. Ki vagyok éhezve a szexre.
Érzem ahogy gyorsítja a tempót, emelem a seggem, felveszem az ütemet, hallom ahogy kimondja a varázsszót;
"megbaszlak bébi, belédlövök" .
- Gyere, gyere ! - válaszolom, és kimerevedve adom át magamat a gyönyörnek.
Ennél istenibb érzés a világon nincs !
Drága, drága Csacsy Medvém ! Mennyire imádom vele a baszást.
Kimerülve zuhanunk a egymás karjaiba, kicsit elhelyezkedünk, és már el is alszunk. Talán fél óra telik el, s én már ébredek. Ő bírja még. Néha motyog valamit, de a következő pillanatban már újra szuszog.
Nem sokkal több mint egy órát szunyókálunk, az ébredés most kicsit nehezünkre esik.
Tudom, nekem sietnem kell, vendégek jönnek....
Beszélgetés közben elfogyasztjuk szerény szendvicseinket. Még maradtak fontos mondanivalók, beszélgetünk még egy keveset, de aztán készülődni kell. Alapos zuhany, hogy minden kis résből eltűnjön a csokoládé, öltözés, és már véget is ér az édes, csodás nap.
Hosszan búcsúzunk, alig akarunk elszakadni. Látom a visszapillantóból ahogy hosszan néz a kocsi után.
Épp az történt, amitől féltem. Megviselt az elválás, a hiánya itt kalapál a szívemben.
Remélem nem telik el újra ILYen hosszú idő, míg újra látom !
